lgtmaraton

Laux József távozásával nyilvánvalóvá vált, hogy új dalszövegíró után is kell nézni. Adamis Anna ugyan nem tartott Amerikába a férjével, de valahogy törvényszerű volt, hogy új élet kezdődik, mással folytatják a munkát - árulta el Presser Gábor. Akkor már dolgoztak Zoránnal, és arra gondolt, hogy Dusán nagyon jó választás lenne. Mivel életképesnek tűnt az ötlet, fel is kérte a feladatra. Presser élvezte az együttműködést: nagy szenvedéllyel dolgoztak, lelkesen ordítottak a zongoránál, telefüstölték a szobát, és tépkedték a papírokat. A közös alkotás tele volt élettel. Persze azóta eljárt az idő felettük is, így a tempóból is visszavettek, -ahogy fogalmaz- "csendesebben" működnek együtt. Igazi barátság alakult ki közöttük - mondta Presser.

Kemény György grafikája
Dusánról

1976. október 29–30. : Két tv-koncert Kelet- Berlinben. Németh Gábor, a Skorpió dobosa ugrik be, az utolsó pillanatban. A koncerteket így megtarthatják, de az Interkoncert az LGT működési engedélyének bevonásával büntet azt est megmentéséért, mivel nem "jelentették", hogy másik zenész játszik két alkalommal... Két hét múlva az LGT-nek már egy szerződött romániai turnéra kell indulnia, amiért is a működési engedély újra érvényes lesz, mivel az Interkoncert tetemes pénzt húz az ügyből... Hazaérve tovább tart vezér nélküli tanácstalanság. A szerkesztő Módos Péter váratlanul felkéri a 3/4 zenekart egy 15 perces önálló tévéműsorba. Körcsarnok. Vékony, szemüveges fiú aggódik a fal mellett szép fekete dobjaiért. A három LGT-s felváltva püföli az ő drága kölcsönhangszerét a kamera kedvéért. Aztán amíg a stúdióban az „Ahogy mindenki” egyzongorás felvételei folynak, Somló elindul haza, de még elmentében úgy dönt hogy szerződteti a folyosón a dobszerkó tulajdonosát… A vékony szemüveges a bajszát simogatja. Ott marad. Ő a Solti. Most már az LGT-ből. Presser: „És amíg én benn a kamerák előtt a zongorát püföltem, Somló kinn szerződtette a Soltit."

Napra pontosan 37 éve annak, hogy az LGT angol nyelvű lemezt kezdett készíteni a Prága melletti Dejvicében, a Supraphon Studióban. Az album a két amerikai lemez dalaiból tartalmaz válogatást. 1976-ban jelent meg, cím nélkül, majd 1978-ban más borítóval, Motor City Rock címmel. Presser Gábor elmondta, hogy Dés, Gőz és Dely István is velük volt. Nagyon jó hangulatban, "könnyű kézzel" folytak a felvételek, (a sör is) az egyetlen szomorú pillanat, mikor a stúdióban folyvást lábatlankodó fotós szalvétává tapossa Gőz Öcsi harsonáját. A zenekar ezen a lemezen se keresett szinte semmit, mert a szocialista országokban "nem ismerték" az előadói jogdíj fogalmát, de még mindig jobban járt, mint a Live in Warsaw lemezzel, amit a lengyel rádió közvetítésével az állami Polskie Nagranie hanglemezgyár "csak úgy" megjelentetett és százezreket adott el belőle anélkül, hogy a mai napig egy tábla csokit küldött volna a zenekarnak, de legalább egy "dzsinkuje bardzó"-t... - emlékezett vissza a zenész.

Somló Tamás barát volt, és nagyon jól énekelt. Nem tudott basszusgitározni, amikor az LGT-be került, de tudtam, hogy meg fog tanulni - emlékezett vissza Presser Gábor. Azzal, hogy Barta Tamás kezei közé került, élete egyik legnehezebb feladatát vállalta: kemény, egész napos gyakorlások vártak rá, de megérte, sikerrel vette az akadályokat. A zenekar átalakulása akkor kezdődött, amikor a Képzelt riport bemutatójára készült a Loksi a Vígszínházban. Frenreisz Károly ugyanis nem akarta ezt az egészet. Egyrészt, mert félt, hogy nem fognak többé annyit koncertezni, hanem a színház tölti majd ki az életüket. Másrészt féltestvére, Latinovits Zoltán sem jó szájízzel távozott a teátrumból, és ha nem is szolidaritásból döntött a távozás mellett, de valami hasonló dolog állhatott a háttérben. Persze önmagában ennyi nem elég egy zenekar átalakulásához. Egy csapatban mindig vannak feszültségek, és ha ez elér egy bizonyos szintet, akkor robban. Ez történt a Locomotiv GT esetében is - mondta egy interjúban Presser Gábor.

1973. október 22–november 30. Egyesült Királyság, London. Az első angol nyelvű nagylemez felvételei a londoni CBS-stúdióban. A producer Jimmy Miller,(Traffic, Rolling Stones...stb...) a hangmérnök Andy Johns.

Barta Tamás, Presser Gábor, Laux József, Ronnie Wood, Andy Johns

A lemezen szájherflizik Jack Bruce, a Cream legendája. A herflit Pressernek adja. Ron Wood is a stúdióban bulizik majd minden éjjel, részben a barátai, részben egy híres hölgy miatt, aki kerülné a nyilvánosságot. Millernek annyira tetszik a Ringasd el magad eredeti "B U M M M"-os felvétele, hogy minden áron át akarja venni a budapesti szalagot, de az technikailag lehetetlen. Egyébként nagyon igaza volt...Az utolsó felvétel éjszakáján Jack Bruce, miközben beszáll a vörös Ferrarijába, a búcsúzkodás végén még így szól: tudjátok fiúk, én is kommunista vagyok...